Üdvözöljük a veszprémi Thai-Box Egyesület weblapján!
Veszprémben, közel 15 éve van jelen ez a sport.
A Veszprém Arénában Körmendi Ferenc edző irányításával hétfőn, szerdán és pénteken 17.30-19.30-ig vannak edzések.

Mint minden valódi értéket nyújtó közösség, mi is reméljük, hogy minél többen ismernek és szeretnek meg bennünket.
Ha megismernek - és módjukban áll - támogatnak, segítenek minél tovább megtartani Veszprém egyik vitathatatlan sportértékét!
|
Híreink
edzőmérkőzés | 2011.05.15
2011.05.14 Edző mérkőzés rendezett a Veszprémi Thai-box se. a Veszprém Arénába!
23 mérkőzés került szervezés alá. Győrből,Pápáról,Ajkáról,Tapolcáról,Kaposvárról érkeztek a versenyzők.
Nagyon jó hangulatba zajlott az esemény., tanu...
Szlovákia | 2011.05.15
2011.máj.6-án Szlovákiában rendezett gálán Kaufmann Péter 3x2 percben mérkőzött meg Millan Pales ellen.
Több mint 5órás várakozás után került sor a mérkőzésre. Ahol az első menetet elvesztettük második menet vége és a harmadik mene...
A Thai Box története
A korai időszak történelméből és harci hagyományairól kevés adat áll rendelkezésre, mivel 1767-ben burmai seregek
elfoglalták és felgyújtották a régi fővárost, így a krónikák megsemmisültek. Kétségtelenül ma is a leghíresebb
küzdelmi rendszer a muay thai, ismertebb nevén a Thai-boksz. Eredete a bizonytalan múltba nyúlik vissza.
A Muay Thai vagy Thai Box egy közel 1000 éves harcművészet. A küzdelemben a kéz és a láb technikákat alkalmazza.
A régi kéziratok 4 alapvető „szerszámot” határoznak meg : öklök, könyökök, térdek, lábak. A Thai Box eredete
kapcsolatban van a Thai törzsek vándorlásával ami a XII. és XIII. században történt. Más források szerint eredete
azok között a háborúk között keresendő melyeket a Thai Királyság vívott szomszédaival : Burmával, Khmer és Chan
(Vietnámi) államokkal. A XVIIII. század elején a Thai Box-ot mint tantárgyat oktatták az iskolákban és a katonai
kiképzés része volt. A harcosok mezítláb voltak, öklük pedig kender és gyapjú kötszerrel volt betekerve.
1411-ben, Sen Muang Ma király
halála után két fia abban állapodott meg, hogy azé lesz a trón, akinek harcosa
egyéni pusztakezes viadalban legyőzi a másikét. Na Reshen király (1590-1605) idejében a katonai kiképzés része
lett a boksz és maga a király is szakértője volt. A legnagyobb népszerűségét Pra Chao Sua, a tigriskirály
(1703-1709) idején, a béke időszakában érte el. A hosszú háborúskodás után több idő volt a muay thai gyakorlására
és elterjedtségét mutatta, hogy minden faluban fogadásokkal egybekötött versenyeket rendeztek.
Egészen 1921-ig az iskolákban is oktatták, de a sok sérülés miatt a kormány az iskolai oktatást betiltotta.
1930-ban az egész küzdési rendszert megreformálták és ekkor nyerte el mai formáját.
A régi muay thai
veszedelmes és valódi küzdelem volt, amit csak nagyon kevés harci művészet mondhat el magáról.
A küzdők kezüket és alkarjukat lóbőr szíjakkal később ragasztós vászonnal tekerték be, ami egyrészt védett a
sérülésektől, másrészt nagyobbat lehetett ütni, de kesztyűt nem viseltek. A heresérülés ellen kókuszhéjból vagy
kagylóból készült védőt használtak. Súlycsoport nem volt és a küzdelmet nem osztották fel menetekre, hanem addig
tartott, amíg folytatni tudták. Lényegében minden megengedett volt, beleértve a hajhúzást és a karmolást is.
Ezekben a küzdelmekben, ha nem is túl gyakran, de halálesetek és maradandó sérülések is előfordultak.
1930-ban
a nyugati ökölvívás hatására reformálták meg a muay thai-t. Kötelezővé tették az ökölvívó védőkesztyű
használatát, a súlycsoportos felosztást és a négy menetes rendszert. Számos technika (fejelés, harapás, birkózás
stb.) tiltva lett. A régi bokszolók nem voltak elégedettek a reformált küzdelmekkel és különféle ellenvélemények
hangzottak el: "a miénkhez képest a muay thai lágy lett. A fiúk már nem tudják igazán, hogyan kell küzdeni".
Vagy: "Nekünk küzdeni kellett kicsivel és naggyal egyaránt és így ismernünk kellet minden trükköt, olyan
technikákat használtunk, amikről a maiak nem is hallottak. Ezek mellett az üzleti szellem az ami lerontja a
művészetet. Kérje meg akármelyik légsúlyút, hogy küzdjön meg egy középsúlyúval és azt sem fogja tudni, hogyan
kezdjen hozzá. Lehet, hogy el is szalad. És nézzük az állóképességet. Nem olyanok, mint mi voltunk. Tudják, hogy
három perc után szünet van és pihenhetnek".
Thaiföldön a bokszolók felkészítése táborokban történik, ahol az újoncok előbb egy felvételi szertartáson mennek
keresztül, melynek első része vallási elemeket tartalmaz. Ezt követi a fogadalomtétel, ami után ismét a z imák,
énekek következnek, melyek végeztével a család tagjai közé fogadja az újoncot. A vezető ezután az apjával egyenlő
jogokkal fog rendelkezni a bokszoló felett. A bokszolók havonta indulnak versenyeken, felkészítésük és életmódjuk
ezért szigorú. Az állóképességet résztávos futással és úszással növelik. Úszás közben is időnként gyakorolják a
térdrúgásokat és a könyökütéseket. Az edzőteremben használatos felszerelés a nyugati ökölvívókéval azonos. A
hagyományok szerint 108 technikát tanultak, de ez valószínűleg túlzás volt. (108-as szám a harci művészetekben
gyakorta fordul elő, mivel a buddhizmus egyik szent száma).
A modern Thai-boksz
hírnevét azért továbbra is tartja. Sokan a világ leghatékonyabb pusztakezes harci művészetének
tekintik, de kritikusai is akadnak szép számmal. Miért ilyen eredményes a Thai-boksz ? egy nagyon egyszerű
magyarázatot lehet adni: jól úszni csak a vízben sokat úszva lehet megtanulni és ugyanígy a hatásos küzdést is
csak sok valódi küzdelemmel sajátítható el. A sok küzdelem viszont fáradtsággal, fájdalommal, lemondással jár,
amit azok vállalnak, akik ezért megfelelő ellenértéket kapnak. Thaiföldön, ahol a muay thai nemzeti sport, az
ellenérték a dicsőség, a pénz, a profizmus.
Ma
az alaptechnikákat lényegében ötféle ökölütés négy könyöktámadás három térddel való és öt lábfejjel történő
rúgás adja. Ha az alapelemek szegényessége és a muay thai hatásossága között ellentmondás látszik, gondoljunk
arra: Nem kell sokat, csak jól! A felkészítés során formagyakorlatok nincsenek és az edzés futással kezdődik,
kora reggel. A futás általában 15 perc ugrókötelezés követi különféle gyorsasággal, majd öt menet árnyékbokszolás,
öt menet zsákolás, könnyű küzdelmek, végül erősítő gyakorlatok. A bokszolók kellő felkészítés után versenyre
mennek. A verseny egy bevezető szertartással kezdődik, ahol a küzdők hagyományos zene kíséretében lassú,
balettszerű mozdulatokkal táncolnak. A táncot letérdelés, a szemek eltakarása és rövid ima követi. Ezután a
"ram muay" vagy boksztánc folytatódik, ami iskolánként különböző. A versenyző lassan körbejárja a ringet,
miközben vad pillantásokkal néz a közönség felé. Ezek a pillantások azonban nem a közönségnek szólnak, hanem az
ártó szellemeket tartja távol. Sajnos az ártó szellemeket nem sikerült mindig kirekeszteni. 1966-1967 között egy
év alatt csak a városi viadalokon hatan veszítették életüket. Előfordult olyan eset is, hogy az egyik versenyző a
ringben halt meg, ellenfele másnap a kórházban. A halálesetek leggyakoribb okozója a szem körüli részt ért
könyökütés következtében fellépő szubdurális vérzés, tehát agysérülés.